Chapter 18. Camp Louis.

Sziasztok! Itt az új rész, sajnálom a késést, de most már talán megtalálom újra a ritmust! :) Remélem ez a rész elég izgalmas lett és hosszú, amivel tudlak kárpótolni titeket! Ha tetszik akkor jelezd nekem bárhogyan! 

Jó olvasást! <3 

És köszönöm a türelmet! 

Puszi: Mesi* xoxo

~McKenzie Elena Payne~

A nap lágy fénye besütött a szobámba, s ez a második ok amiért felkeltem. Az első, hogy a telefonom csörög, kell nekem mindig maximum hangerőn hagynom ezt a szart... Viszont meglepetésként ért, hogy 13 nem fogadott hívásom volt és egy üzenetem. Már tisztábban látva feloldottam telefonom képernyőjét majd rányomtam az üzenetek ikonra.

"Nézz ki az ablakon!"

Nagyot sóhajtva sétáltam az ablakom elé majd kinéztem, s amit láttam teljesen lesokkolt. Újabb üzenetem érkezett.

"Azt hitted elmenekülhetsz előlem... rossz lépés pont most mindig bekapcsolva hagyni a telefonod, nemde? "

Visszanéztem és már nem volt ott, viszont egy ajtócsapódást hallottam lentről. A szívemet a torkomban éreztem és a sírógörcs kerülgetett. Megfogtam a legközelebbi tárgyat ami a kezem ügyébe került, és ez éppenséggel egy toll volt, így inkább kerestem mást, és a vázát találtam a legmegfelelőbbnek. Egyre közelebb hallottam a lépteket majd megállt az ajtómban.

- Kérlek Zayn, ugye csak te vagy. Könyörgöm Zayn!! - suttogtam magam elé majd benyitottak és én egyből sikítottam, de szerencsémre csak a fekete hajú fiú volt ott aki éppen az őrangyalom szerepébe bújt. Könnyes szemmel ejtettem ki a kezemből a vázát majd egyből elkezdtem sírni.

- Lena! - mondta halkan a fiú majd megölelt engem egyből. - Mi történt? - kérdezte.

- Dylen itt volt!! Üzeneteket is küldött! Lent volt az udvaron! - zokogtam.

- Kint voltam és nem láttam semmit, Lena.. Nyugodj meg, csak rosszat álmodtál vagy beképzelted. Vége van! Nem fog többet bántani. - nyugtatott Zayn.

- Ígéred? - kérdeztem, de tudtam, hogy valóságos volt.

- Ígérem. - mondta. - Na, de megérkeztek a többiek, gyere. - mondta és máris húzott maga után, pedig még pizsamában voltam.

- Visszamegyek összeszedni magam. - rántottam ki a karjai közül az enyémet majd visszamentem az ideiglenes szobámba. Elővette a fekete bokazoknimat, az ugyanolyan színű leggingsemet és egy szürke hosszú felsőt. A sminkkel most nem törődtem, csak megtöröltem a szemeimet majd megmostam azokat és a fogamat is a hajamat pedig kifésültem és hagytam, hogy a vállamra omoljon. Kezembe vettem a telefonomat és egy újabb üzenetet kaptam.

"Nem fognak hinni neked, azt hiszik beleőrültél az egészbe! Csók xx"

Elmondani nem tudom, hogy mennyire utálom Dylen-t, de most mégis igaza van... Összeszedtem magam majd lesiettem a többiekhez és gyorsan végig pásztáztam a szememmel, hogy mindenki itt van e. Eleanor-on kívül mindenki jelen volt. Csak egy ölelést szeretnék a testvéremtől, egy olyan tipikus Liam ölelést amiben érzem, hogy szeret.

- Minden rendben van? - kérdezte Gemma aki megsimogatta a hátamat.

- Igen, és köszönöm. - mondtam halkan és egy apró félmosolyt erőltettem neki. Egyszerűen, csak egy "ne"-t tátogott. Hogy lehet valaki ennyire megértő és okos? Hirtelen egy nagyon magas alak tornyosult elém, én pedig mint egy ártatlan bárányka néztem fel rá, Harry-re.

- Most már minden rendben lesz, oké? - kérdezte mosolyogva én pedig aprót mosolyogtam a biztató szavakat hallva, majd megölelt, de nekem még mindig egy meleg Liam ölelés kellene... Ránéztem a bátyámra aki épp Sophia-val beszélgetett, a lány hirtelen rám nézett majd vissza és bólogatott Liam-nek majd kapott egy puszit, s Liam felém fordult. Én a szemébe néztem ő pedig bólintott egyet én pedig elengedtem a könnyeimet és futottam a bátyám védő karjaiba majd ott már zokogtam, de tudtam, hogy biztonságban vagyok.

- Húgi... cssss. - próbált nyugtatni, de szerintem ez már csak az ami két éven át nem jött ki belőlem. - Most már minden rendben lesz, oké? - mondta tovább a bátyám, majd végre elhúzódtam tőle egy kicsit és egy aprót bólintottam.

- Na! Gyerünk mosolyogni! - ölelt meg hátulról Niall.

- Nando's illatod van. - szipogtam még mindig.

- Már vártuk, hogy mikor veszed észre. - nevetett a szőke barátom.

- Van Nando's? - kérdeztem és egyből a konyhába mentem.

- Jó étvágyat! - mosolygott rám Danielle és letette az asztalra a finom kaját.

- Köszönöm. - mosolyogtam vissza rá ami biztos jól esett neki, de nekem is. Gyorsan faltam a finom csirkéket és pár perc alatt az összes nekem szánt falatot megettem és teli hassal dőltem hátra a székre.

- Nos, akkor ma megyünk sátorozni? - kérdezte Harry.

- Szőkeség? - kérdezte Zayn miközben rám néztek.

- Jó... legyen. - adtam be a derekamat, mivel nekem is el kellene kezdeni élni és jól érezni magamat.

- És.. mikor megyünk? - kérdeztem.

- Szerintem ráérünk bőven, hacsak nem.... Ha nem akartok fürdeni a tóban. - mosolygott Liam és az összes lányon végig pásztázta tekintetét. Végül is pont ma kell elmúlnia, egy tamponnal túl élem, és így az összes lány benne volt.

- Akkor menjetek öltözni. - adta a parancsot Zayn majd el is indultunk. Kettesével leszünk egy szobában, és nekem még választanom kéne, hogy kivel legyek... Választhatom Harry-t és Louis-t, de őszintén nem tudom.

- Bejöhetek? - kopogtatott az ajtómon az előbb említett fiú. Sóhajtottam egyet majd mosolyogva mondtam, hogy igen. -Jól vagy? - kérdezte, de megtartotta a távolságot.

- Én..... azt hiszem most már igen. Hogy itt van velem Liam az sokat jelent. Na meg te is itt vagy. - mosolyogtam el magam de egyből megbántam. Kimondtam amit nem akartam, de már nincs vissza út.

- Nem akarlak elválasztani Eleanor-tól, de ez nekem még mindig nehéz... - mondtam neki.

- Tudom, és sajnálom, de neked is eljön az életedbe egy olyan ember aki jobb mint én és az a szemét. - mosolygott aprót.

- Csak szeretnélek megölelni. - mondtam halkabban majd ránéztem.

- Az neked segítene? - kérdezte én pedig bólintottam ő pedig már várta, hogy mikor bújok karjai közé. Őszintén fura volt megint ilyen közel lenni hozzá, s az illata is még ugyan az.

- Nem akarok tényleg közétek állni, így szólj Harry-nek, hogy hozza be hozzám a cuccait. - mosolyogtam rá majd újra a fürdőruhámat kutattam, hogy merre van. Még egy pár pillanat erejéig nézett engem majd elindult. Mikor hallottam, hogy kiment egy nagyot sóhajtottam és elővettem a már eddig is megtalált fürdőruhámat.

- Szia szobatárs! - köszönt Harry, én pedig mosolyogva felé fordultam és igazán, csak most néztem meg a szobánkat. Gyönyörű és nyugodt volt, minden a barna és a bordó színeiben pompázott így nagyon összhangban volt minden. Az ágy egy óriási ablak mellett két méterrel volt a másik oldalán pedig fiókos éjjeli szekrény. Kétajtós gardrób és egy szekrény pompázott sötét barna színben. Nem volt nagy szoba, de erre a pár éjszakára teljesen megfelelő, viszont az aggaszt, hogy Harry-vel egy ágyban kell aludnom.

- Szép szoba. - dőlt le az ágyra én pedig megráztam a fejem, hogy a bambulásomból kirázódjak.

- Lena, oldódj fel! Itt az ideje, hogy élj! Ez pedig egy csodás hely ahhoz, hogy elkezd! Nem fog senki bántani mert már itt vagyunk Veled!! - mondta a biztató szavakat Harry én pedig hálámból csak megöleltem.

- Készen vagytok már? - kiabálta fel Danielle. Úgy érzem, hogy készen állok arra, hogy tisztázzuk a dolgokat, de közben mégsem és már nincs ötletem, hogy kitől kérhetnék tanácsot.

- Mindjárt!! - kiabálta vissza Harry. - Sőt tudod mit? Én kimegyek addig míg átöltözöl rendben? - nézett rám majd megvillantotta a gödröcskéit és kiment becsukva maga után az ajtót. Nagyon aranyos és remélem nem csak a helyzetem miatt. Átvettem a fekete fürdőruhámat és rá egy rövidnadrágot meg egy csőtoppot amin az Eiffel-torony volt. A hajamat lófarokba tűztem a kiálló, rövidebb tincseket pedig pár hullámcsattal biztosítottam, utána szóltam Harry-nek, hogy bejöhet.

- Kimegyek én is. - mosolyogtam és az ajtó felé mutogattam ő pedig csak bólintott, persze a sors nem hagyhatta ki azt a poént, hogy összefussak valakivel, ez a valaki pedig nem más volt, mint Sophia. Aranyos lány, de most nem volt kedvem fecsegni senkivel sem. Akármennyire is ismerem a többieket és bízom bennünk, most nem tudok a szemükbe nézni mivel a sebeim tisztán látszódtak már így, de a fürdőruha sajnos többet mutat.

- Uram Isten.. - mondta halkan Soph és megnézte az összeset majd a szemembe nézett.

- Jól vagyok, ne aggódj. - mosolyogtam rá. - Jöhetsz Lena! - hallottam Harry hangját bentről én pedig egy mosolyt villantottam még a lány felé majd bementem. Egy táskába elkezdtem pakolni a fontosabb cuccokat, Harry mondta, hogy úgy pakoljak, hogy onnan megyünk sátorozni. Rábólintottam, de tudtam, hogy a sebeimet figyeli, pedig háttal álltam neki. Megálltam a pakolásban és felegyenesedtem majd megköszörültem a torkomat. - Megtennéd, hogy nem nézed őket? - kértem, de felé már nem fordultam.

- Sajnálom, csak.... - nem folytatta tovább, de már felé fordultam.

- Csak nem tudod figyelmen hagyni mert túl feltűnőek, és nem érted, hogy történhetett mindez velem és, hogy bírtam eddig.. Hát fogalmam sincs nekem sem.... - mondtam, de aztán egy szó nélkül fogtam magam és elindultam a nappaliba, de közben összeszedtem magam, mintha semmi sem történt volna.

- Mehetünk? - kérdezte mosolyogva a bátyám és adott nekem egy puszit.

- Felőlem igen. - sóhajtottam. Próbáltam boldog lenni, de nem tudtam figyelmen kívül hagyni, hogy néznek, -de ez még csak a kezdet drágáim-.  Harry is lebaktatott majd elindultunk és két autóba el is fértünk, én pedig Liam-mel, Zayn-nel, Perrie-vel és Sophia-val voltam a fekete mazdában. Liam folyton engem nézett a visszapillantó tükörben én pedig egy mosollyal nyugtáztam, hogy hagyja abba, de ez nem esett le neki úgy látom. Viszont 10 perc alatt oda is értünk a kívánt helyre -bár nekem fogalmam sincs, hogy hol is vagyunk-, de gyönyörű volt minden, mint egy filmben.

- Állítsuk fel ezeket a strand sátrakat vagy miket. - mondta Niall és elkezdte forgatni, hogy hogyan is kéne elkezdeni.

- Niall.. - mondtam és egyből rám nézett. - Segítsek? - kérdeztem nevetve.

- Megoldom, te csak élvezd  a napsütést és a vizet tündérke. - mondta mosolyogva majd tényleg elkezdte felállítani. Körbe néztem, hogy tudok-e valakinek segíteni, de a lányok két csoportra osztódtak és elkezdtek vetkőzni majd bekenték egymást naptejjel és elkezdtek kicsit napozni én pedig tehetetlenül álltam ott, mint egy elveszett bárányka és azon gondolkoztam, hogy mennyire megváltozott mindenki. Végül nem bénáztam tovább, az első kis sátorba beültem és csak néztem a többieket.

- Na mi van csajszi? - guggolt le elém az ír barátom.

- Mi?? Semmi, csak elgondolkoztam. - mondtam.

- Jó, de most már irány bulizni! Öltözz és pancsolunk egy jót. - mosolygott és adott egy puszit.  Levettem a nadrágomat és a felsőmet is majd elkezdtem bekenni magam a naptejjel mivel fehér a bőröm és így könnyebben is leéghetek.

- Bekenjem a hátad? - kérdezte az ismerős hang.

- Nem kell, köszönöm. - mosolyogtam bátyámra majd felálltam és elindultam be a tóba.

- Lena... a hátad.... - mondta halkan Liam, de már mindenki engem nézett.

- Mi az? - kérdetem és egyből eszembe jutott. - Ja, ez?.... nyugi nincs semmi bajom. - mosolyogtam rájuk.

- Nincs semmi bajod?? Lena!! Szinte az egész hátad lila és zöld színekben pompázik! - kiabálta Liam.

- De nincs semmi bajom! Ez már a múlt Liam, ha te nem tudod elengedni akkor én sem fogom tudni! Csak nekiestem az ajtófélfának. - mondtam.

- Ja, vagy háromszor! - mondta Perrie.

- Már nem fáj, és nem kell velem ezért kivételezni. Megvagyok, köszönöm az aggódást, de ez tényleg semmiség. - mondtam.

- Úgy mint a lábaid és karjaid...- mondta Louis.

- Nem kértem kommentárt senkitől! Fogadjátok el ezt a helyzetet, úgy is el fog múlni! - sóhajtottam és megvakartam a homlokomat. - Kérlek... - néztem rájuk immár könnyes szemmel. - Ne kezeljetek másképpen e miatt. - mondtam és kifolyt egy könnycsepp a szememből végig az arcomon.

Miután ezen is túljutottunk Niall volt az első aki odalépett mellém majd megfogta a kezem és elkezdett befutni a tóba én pedig mosolyogva futottam utána. Niall megállt és a nyakáig ért a víz, ezt látva én is megálltam, de elfelejtettem, hogy Niall-nél én kisebb vagyok, így kicsit elmerültem. Amint felértem a víz alól csak a nevető szőkeség állt előttem.

- Most min röhögsz? - kérdeztem.

- Láttad volna az arcodat, mikor rájöttél, hogy nem ér le a lábad. - nevetett és már kezdtem azt hinni, hogy meghülyült.

- Inkább tarts meg. - nevettem én is ő pedig eleget tett a kérésemnek.

- Jó, hogy itt vagy, te idióta! - mondta amint befejezte eddigi elfoglaltságát. Én nem mondtam semmit, csak mosolyogva ugrottam fel rá és megöleltem.

- Imádom az ír ölelést. Olyan szeretetteljes. - mondtam mosolyogva bár ő ezt nem látja. E közben a többiek is bejöttek.

- Na? Kakasviadal? - kérdezte Louis.

- Ahhoz kintebb kell menni.. - néztem rájuk mire az összes fiú a saját lábán állt.

- De csak egy kicsit, hogy a formás kis seggetek ne legyen vízben. - nevetett Harry.

- Perverz. - mondtuk egyszerre a lányokkal.

- De hé!! Most nincs igazam fiúk? - kérdezte Harry.

- De. - mondta Liam.

- Ó, szóval te nézegeted a többi lány seggét? - kérdezte a keresztkérdést Sophia mire már nem tudtak mit mondani. Ahova mentünk ott már a mi lábunk is leért így teljesen biztonságban vagyunk.

- Na ki kezdi? - kérdezte Zayn.

- Dani benne vagy? - kérdezte Perrie ő pedig bólintott.

- De én kinek a nyakába megyek? - kérdezte Dan.

- Majd az enyémbe. - mondta Niall egyből és odament a lány mellé. Perrie közben máris Zayn nyakába üldögélt.

- Drágám, csak nem fogytál? - kérdezte Zayn.

- Ezt most hogy értsem?? Tényleg fogytam vagy híztam? - kérdezte Perrie. Na Zayn ebből mássz ki.

- Csak vicceltem. - mondta Zayn átgondolva az esélyeit.

- Szerencséd. - jelentette ki Pezz, közben Dani már Niall nyakába ült és Gemma elindította a játékot.

- Na, táncoskám a kezed is ugyanolyan erős? - kérdezte mosolyogva Pezz.

- De még mennyire. - nevetett Dani.

- Zayn!!!! A hajad csikizi a hasam. - röhögött Perrie és már le is esett barátjáról.

- A nyertes...... a Diall páros!  - mondta Gemma. - Következő? - kérdezte.

- Mondjuk te feljössz a nyakamba.. - mondta Harry nővérének.

- És? - kérdezte.

- Mondjuk Lena.. - mondta Harry.

- Lena, nem játssza ezt a játékot. - mondta Liam.

- Már miért ne? - kérdeztem tőle, ő pedig végignézett a testemen lévő foltkora. - Ajj, hagyjál már Liam! - mondtam és elfordultam tőle.

- Mondjuk akkor Louis-val! - mondta Danielle mire én szikrákat küldtem felé.... Nem fogja fel, hogy eddig miket mondtam neki?

- Semmi akadálya! - mondta Louis és lemerült a víz alá én pedig beleültem a nyakába. Csak kicsit éreztem kínosan magam. - Leverjük Styles-ékat! - mondta tovább. Benne semmilyen érzelem nincs? Mert szerintem én már rák vörös vagyok.

- Vigyázz! Kész! Sajt!! - mondta Niall, mire felnevettünk Gemma-val.

- Van taktikánk? - kérdeztem Louis-t.

- Egy hátra szaltó, négy bukfenc majd, mint a Mr. és Mrs. Smith-ben együttes erővel elgyőzzük az ellenséget. - mondta teljesen nyugodtan.

- Szerintem sincs. - nevettem, de Harry már fuldokolt a röhögéstől, Louis meg megindult a csatamezőre. - Ez most élet, halál kérdése? - kérdeztem sejtve a választ.

- Ahogy mondod! - mondta majd megsimogatta a lábamat. Gemma-val elkezdtünk "bunyózni"  és elég hosszadalmasra sikerült, de végül levertük őket!

- Amúgy, ugye lesz térerő az erdőbe? -kérdeztem mindenkitől.

- Nem, miért? - kérdezte Zayn.

- Mi???? Louis tegyél le!!! - akadtam ki, Lou pedig egyből letett majd mindenki értetlenül nézett rám. Oda rohantam Zayn-hez és, ha lett volna rajta ruha azt húzogattam volna, de így csak lökdöstem. - Miért olyan helyre kellett jönnünk ahol nincs térerő?? Vagy miért pont ma?? - kérdeztem tőle.

- Mi a bajod húgi? - kérdezte Liam.

- Ma jön ki Demi új számának a klipje!! - mondtam teljesen izgatottan. - De most miattad nem tudom megnézni!! - néztem rá szúrós szemekkel.

- Lena... Ez komoly??.. - kérdezte Niall.

- Igen! És tudod ki énekel vele a dalban? - kérdeztem tőle.

- Ki? - kérdezte Pezz.

- Cher Lloyd!! Kell a térerő értitek??? Én meghalok, ha nem az elsők között fogom megnézni azt a klipet!! - mondtam majd Louis lenyomott a víz alá.

- Ezt miért kellett? - fuldokoltam.

- Emberek, bemutatom Demi Lovato legnagyobb rajongóját. - mutatott rám Louis.

- Ezért kellett lenyomni a víz alá? - kiabáltam.

- Kiengesztellek. - mondta mire mindenki 'úú"-zot.

- Még is hogyan?? Elviszel Demi-hez? - kérdeztem.

- Nem, de elviszlek olyan helyre ahol van térerő. - mosolygott rám.

- Mi?? Tényleg? - kérdeztem mosolyogva és mikor ő bólintott 1000 Watt-os mosolyt küldtem felé majd a nyakába ugrottam, de azt egyből meg is bántam, de mégsem húzódtam el, csak egy kis idő múlva. Hiányzik.. 

- És mikor jelenik meg a klip? - kérdezte miután elváltunk.

- Fél ötkor. - mondtam halkan.

- Remek. - csapta össze a tenyereit. Végül én kimentem a vízből majd a többi lány is egyesével elhagyta a tavat. 

- Mi volt ez az ölelés? - lökött meg Perrie.

- Nem tudom.. csak örültem, hogy ő figyelembe veszi, hogy nekem ez fontos és megteszi értem, hogy elvisz oda ahol van térerő. De ez csupán barátság.. - mondtam.

- Most hazudni próbálsz? Lena.. A vak is látja, hogy apró kis szálakkal kötődsz iránta. - mondta Dani és el is mutogatta, hogy milyen aprók.

- Már nem szeretem, nem izgat. - mondtam ki nyersen. - És az meg tényleg jól esett, hogy Louis-t javasoltad a kakasviadalnál. - mondtam szarkasztikusan közben a fiúk is kijöttek.

- Kitaláltunk egy új játékot. - mondta Niall.

- Milyen játék? - kérdezte Gemma.

- A neve: Az Igazság.. - mondta Liam.

- És? - kérdezte Sophia.

- Na, akkor bemutatjuk. - mondta Zayn.

- Gemma, ülj Lena elé. - mondta Harry majd Gemma sóhajtva megtette és amint egymásra néztünk elröhögtük magunkat. - 3 percetek van...

- Mégis mire? - kérdeztem.

- Bármit kérdezhettek a másiktól és csak az igazat lehet mondani. Nem lehet gondolkozni a válaszon. - mondta Harry a játékszabályokat. 

- De most miért nekünk kell kezdeni? - kérdezte Gem.

- Jó, akkor ki szeretné kezdeni? - kérdezte Niall.

- Ez tetszik! Majd én. - mondta Danielle.

- Én meg a másik. - mondta Sophia, amint észrevette, hogy Danielle jelentkezik. Egymással szemben ültek és farkasszemet néztek egymással.

- Oké lányok, csak az igazat! - mondta Zayn majd elindította a stoppert.

- Miért utálsz? - kérdezte Sophia Dan-t.

- Nem utállak. - mondta nemes egyszerűséggel. - Miért tiltod el Liam-et azoktól a dolgoktól amit szeret? - kérdezte Dan.

- Nem akarom, hogy hülyeséget csináljon. Miért kezdtél el táncolni? - kérdezte Soph.

- Hogy az év nagy részében ne legyek Londonban. Mivel fűzted be Lena-t? - kérdezte Dani és erre a kérdésre nem számítottam. Nem fűzött be..

- Nem fűztem be. Ő adott nekem egy esélyt amit tőletek nem kaptam meg! Milyen volt Louis-val az ágyban? - kérdezte Soph amire nagyon mérges lettem és majdnem félre is nyeltem. Dani nem válaszolt.

- Válaszolnod kell Danielle! - mondta Harry.

- Magánügy, semmi közöd nincsen hozzá. Megcsaltad Liam-et? - kérdezte Dan.

- Nem, én szeretem őt. És.. mondd el nekem kérlek, hányszor feküdtél le Lou-val? - kérdezte Sophia, mire én nagyon mérges lettem és csak a választ vártam. Eldöntöttem, ha kiderül, hogy többször akkor soha nem bocsájtok meg Danielle-nek!

- Csak akkor egyszer, és az is egy hiba volt! Mikorra tervezed, hogy földbe tiprod Lena-t? - Dani.

- Nem fogom. Hányszor csókolóztál Liam-mel azon kívül amit láttam? - kérdezte Sophia.

- Azon kívül kétszer, egyszer mikor még nem voltál. Tényleg alkohol és drog problémákkal küzdöttél? - kérdezte Dani..

- Lejárt az idő... - mondta Niall.

- Oké, azt hittem, hogy szétkapjátok egymást.- mondta Harry.

- Én kihívom Lena-t! - mondta Liam mire én odakaptam a fejemet. Szóval ilyet is ér csinálni.. Leült velem szemben majd vártunk amíg Niall szól. Ez érdekesnek ígérkezik.

- Miért nem jöttél előbb Londonba? - kérdezte.

- Nem mertem. - mondtam. - Te, miért nem jöttél soha? - kérdeztem.

- Mert, nem tudtam. - mondta.

- Hazudsz. - mondtam.

- Nem lehetett. - sóhajtott. - Volt már súlyosabb sérülésed, ami miatt kórházba kerültél? - kérdezte.

- Nem, nem volt. Miért bánsz velem kislányként? - kérdeztem.

- Mert az vagy. Mit érzel most? - kérdezte.

- Nem tudom. - mondtam.

- Hazudsz. - jelentette ki. Most mégis mint mondjak?

- Szabadnak érzem magam és boldognak. - mondtam.

- Hazudsz. - ismételte meg.

- Jó... Félek! Mindentől! - mondtam. - Soha nem érdekelt téged Danielle? - kérdeztem.

- De, érdekelt. Túlléptél már Louis-on? - kérdezte.

- Igen. - mondtam.

- Hazudsz!!! - mondta hangosabban.

- Túltettem már rajta! Érted??? VÉGEZTEM VELE! - kiabáltam a végét. - Miért hiszed azt, hogy mindig hazudok? - kérdeztem.

- Mert azt csinálod. Miért teszed?? - kérdezte. Jó ez kezd komplikált lenni.. 

- Csak megmentem magam a kínos kérdésektől. Lefeküdtél már Danielle-el? - kérdeztem, de ez nyilvánvaló volt. Attól mert egyikük sem mondta el, biztos voltam benne, hogy megtették.

- Nem. - mondta.

- Hazudsz. - suttogtam.

- Igen.... 

- Lejárt az idő.. - mondta Niall.. 

- Oké, ez egyre furább.. - mondta Perrie.

- Következő? - kérdezte Harry.

- Szerintem abba kéne hagyni... Majd máskor. - mondta Zayn és mindenki egyetértően bólogatott. Én nagyon megéheztem így sunyin Niall mellé lopakodtam.

- Niall... éhes vagyok, nagyon... - suttogtam neki ő pedig hangosan felnevetett.

- Mit kérsz? Csak szendvics van. - mondta mosolyogva majd odaadta az övét ő meg egy másikat vett elő.

- Imádlak. -mondtam és adtam neki egy puszit. Miután betömtünk vagy 3-3 szendvicset Niall-el úgy döntöttünk, hogy szundizunk egy kicsit. Nem zavarta a többieket, hogy a pléd közepére ledöglöttünk, Niall háton én pedig a mellkasán feküdtem....

Mikor felkeltem, nem emlékeztem, hogy álmodtam e valamit, de az időérzékemet is elvesztettem, viszont Nialler már nem volt mellettem és Louis ébresztetett.

- Jó reggelt. - mosolygott rám.

- Mennyi az idő? - kérdeztem. 

- 4 óra, ideje lenne indulni, ha időben akarod megnézni a videoklipet. - mosolygott mire egyből felültem.

- Többiek? - néztem körül.

- Már a táborhelyen vannak. - mondta, majd segített felállni és elindultunk az autójához. Beültem az anyósülésre ő pedig a másik oldalra. 

- Ezen a nyáron szeretnék megtanulni vezetni. - mondtam mikor bekapcsoltam az övem.

- Az jó, ha gondolod segíthetek. Vagy ha Liam-re esetleg Niall-re gondoltál akkor nem veszem el a posztjukat. - nevetett és én is.

- Nem.. Örülnék neki. - mosolyogtam rá. - Amúgy, hová megyünk? - kérdeztem.

- A szállásra. Közel is van és van térerő. - mondta.

- Remek. - mosolyogtam

- Majd kiraklak én meg elmegyek a boltba tojásért. - mondta teljesen komolyan.

- Tojásért? - nevettem.

- Igen, egy új játék van a fejemben. - mosolygott pimaszul.

- És tudhatom előbb, mint a többiek? - kérdeztem.

- Nem. - mondta, majd amint meghallottam a rádióban Demi Lovato-tól a Heart Attack-ot egyből felhangosítottam majd az Istennővel énekeltem együtt. De mint mindennek, ennek is vége lett.

- Gyönyörű hangod van. - mosolygott Louis.

- Köszönöm. - mosolyogtam el halványan majd meg is érkeztünk.

- Még mindig zavarba tudlak hozni. - mosolygott rám. Nem tudtam mit kéne mondanom, így hát elkértem a kulcsot és már bent is voltam a házban. Még 5 perc a klipig így elmentem mosdóba és a tükörben igazítgattam a hajamat majd Harry laptopját használva frissíttettem folyamatosan Demi hivatalos Vevo csatornáját. Remélem Harry nem fog megharagudni az előzményekért. Már kezdtem unni a folytonos kattintgatást, de közben teljesen fel voltam pörögve és végül elérkezett ez a pillanat is, fent van a Vevon!!!! Ha 10-szer nem néztem meg és nem ugráltam végig a videót akkor egyszer sem. Iszonyatosan jó lett és mind a két lány csodálatos benne így gyorsan tweeteltem is egyet amiben elmondtam mennyire jó lett és, hogy varázslatosak meg, hogy észrevettem benne Demi barátját is. Gyorsan kikapcsoltam a gépet, mert Louis is bármikor megjöhet, s mikor fordultam volna meg akkor közvetlen mögöttem állt. Megint zavarba hozott.

- Mc... - mondta közben a kezeit a derekamra rakta én pedig az enyémeket a vállára.

- Csókolj meg... - mondtuk egyszerre és Louis egyből lépett. Az, hogy újra érezhettem az ajkait az enyémeken az egekig emelt, s tovább még! Nyelve bejutásért könyörgött amit én gondolkodás nélkül megadtam neki, majd újra felfedezett mindent amit tudott.. Olyan régen volt... Mikor nyelveink csatát vívtak egymással csak a levegő hiány miatt váltunk el egymástól, de én újra érezni akartam őt, így makacsul a szája után kaptam és most én fedeztem fel őt, amit egy percig sem bánt. Ismét levegő hiányában váltunk el, a szívem 260-al vert, de nem tudtam a szemébe nézni, kirohantam a házból egyenesen az autóba és vártam amíg ő is jön, addig is a rádió szólt hangosan, de végig őt figyeltem, ahogy bezárja az ajtót majd beletúr a hajába, előttem kerülte meg az autót majd beült mellém. Egész úton nem szóltunk egymáshoz, ezt mind a kettőnknek fel kell dolgoznia. Most pár perccel tovább tartott az utunk, mert most az erdőbe mentünk ahol a többiek már vágták a kajához való anyagot.

- Jó sokáig elvoltatok. - mondta Perrie mikor kiszálltam az autóból..

- Ja.. Vagy 10-szer megnéztem a videót mire lenyugodtam, aztán jöttünk ahogy tudtunk. -mosolyogtam. -Mit segítsek? - kérdeztem, és végig mosolyogtam. Ez a csók, teljesen feldobott.

- Már nem tudsz drágám, jól kihúztad magad a munkából.. - nevetett Gemma.

- Köszi Demi és Cher! - nevettem.

- Gyere fát gyűjteni. - mondta Liam majd az 5 fiúval elmentem kis ágacskákat gyűjteni, ahogy Harry mondta, és közben jót röhögtem a fiúkon amint próbálnak nagyobbnál nagyobb darabokat vinni, hogy legyen mire ülni.

- Most komolyan. Ezekre lesz szükség? - mutattam fel a kezemben lévő fa ágakat.

- Igen. - mondta nagy erőlködés közben Zayn amin nagyon nagyot nevettem. Mikor úgy voltak vele, hogy elég lesz a nagy fákból én már a 6. körömet tettem meg és a közelben már nem is voltak fadarabok a földön. Sophia hozott pokrócot és közben Perrie elmesélte, hogy minden meg lett tárgyalva ami Az Igazságban történt.

- Oh.. - mondtam halkan.

- Danielle és Sophia 3 méternél közelebb nem mehetnek egymáshoz és Sophia megszabta, hogy Dani-nak ezt a távolságot Liam-nél is meg kell tartania. - mondta Niall mögöttem. Valakinek el kellett mondanom ami történt köztem és Louis között mert hamarosan sikító rohamot kapok örömömben, de Niall csak lehordana mindennek, Gemma-tól és Perrie-től is félek így egyetlen esélyem maradt, az a lány akinek már réges-régen megbocsájtottam, csak még nem vallottam be.

- Danielle... - mondtam halkan mire ő felém fordult én pedig egyből megöleltem őt. - Nagyon szeretlek és tudd, hogy már nem haragszok! Már rég nem.. -mondtam a szemébe majd újra megöleltem.

- Lena.. ne tudd meg ennek mennyire örülök. Istenem!! Én is nagyon szeretlek és hiányoztál! - mondta ő is majd csak ölelkeztünk.. Ez eddig életem legjobb napja, de eldöntöttem, hogy csak este mesélem el neki, remélem addig nem őrülök meg.

- Nos... Itt Camp Louis-ban a házigazda, aki én vagyok, bejelentem, hogy úgy játékot találtam ki! - mosolygott pimaszul. Már nagyon várom, hogy mit. - Vannak kérdések... - emelte fel a jobb kezében lévő papírokat... - és vannak tojások! - mutatott a két asztalra.

- Ez már megint mi... - mondta Perrie..

- Biztos valami új elmeromboló játék.. és ez mióta Camp Louis? - kérdezte Gem amin nevettünk.

- Nekem mindegy mi ez.. csak itt legyünk mind és érezzük jól magunkat.. - mondtam és egész végig Louis-t néztem aki rám kacsintott. Van esély az újrakezdésnek? Csak nekem kéne tovább lépnem a múlton? Igen...

- Zayn, Liam kérlek lépjetek a két asztal mögé.. most kérdezni fogok és aki előbb tudja a választ az akkor válaszolhat ha a fején széttöri a tojást, és ha ő volt a gyorsabb. - mondta a játékszabályokat közben a bátyám és Zayn a helyükön voltak.

- Na persze!! Majd a hülye tojásaiddal szétroncsolom a tökéletes hajamat! - mondta Zayn majd indulni ment mire Liam a fején széttört egy tojást.

- Élvezd már! Nem érdekel senkit a külsőd. - mondta Liam. Valószínű, hogy Zayn belátta, de csak Perrie egyetértő bólintása után, mert visszaállt a helyére. 

- Első kérdés... Ha van egy zsákunk és beleöntünk négy zsák krumplit majd nyolc zsák krumplit, hány zsák krumplink lesz? - kérdezte Lou mire mindketten széttörték a tojást a fejükön, de Liam volt a gyorsabb. 

- Lehetetlen, nem fér bele! - mondta mire mindannyian elkezdtünk szakadni a hülye válaszán.

- Nem az én testvérem! - mondtam egyből, de nevettem tovább..

- Szóval.. - nevetett Louis is.. - Ha van egy bazi nagy zsákunk.. - nem tudta befejezni a mondatot.

- Hé! Nem ér! Nem fogadom el a javítást!! - mondta Liam mire Zayn még egy tojást szét tört a fején.

- Mondhatom? - kérdezte mire Louis intett neki, hogy igen. - Szóval.. 11 - mondta Zaynie mire még jobban nevettünk.

- Az egyik válasz sem jó, mert 1 zsák krumpli lesz! - mondta Louis.

- Mi? Basszus... tényleg.... - mondta Zayn.

- Második kérdés.. Mondd el Eisten összes törvényét vagy mondd meg Angelina Jolie keresztnevét. - mondta Louis mire mind a ketten széttörték a tojást.

- Zayn? - kérdezte Loui.

- Angelina. - mondta mire megint nevettünk egy kicsit, de ez tökre egyértelmű volt.

- Utolsó kérdés. Hol volt a moszkvai olimpia? - kérdezte Louis.

- Tipikus Louis kérdés.. - mondta Gemma a fejét fogva a nevetéstől, de ugyanúgy mindketten szétütötték a tojást, viszont most Liam volt a gyorsabb.

- Moszkvában.. Már ha volt ott.. - mondta mire megint nevettünk.

- Jó, 1-1. - mondta Louis. Ezt még egy párszor megcsináltuk és senki sem maradt szárazon, végül lemostuk a tojást magunkról a tóban majd leültünk a tűz elé és nyárson sütöttük a vacsoránkat és melegedtünk, közben olyan dalokat énekeltünk amit régebben. Nagyon boldog voltam, hogy visszamentem Londonba hozzájuk, ők az én családom, akármi történjen is köztünk.

- Én nagyon fázom szóval bemegyek a sátramba egy pulcsiért. - mondtam és elindultam, mikor beértem elkezdtem keresni a jó meleg darabot, és mikor felakartam venni azt valaki megakadályozott ebben, de tudtam jól ki az, mert a nyakamat kezdte el csókolgatni.

- Felesleges azt felvenned. - mondta Louis majd magával szembe fordított és megcsókolt, de most sokkal érzelmesebben, talán hiányoztam neki. Én a nagy hévben felugrottam az ölébe de egyből az ágyon végeztük és csak tovább csókoltuk egymást, és ez biztosan nem álom!!

https://www.youtube.com/watch?v=L040C5Js7ak

If we could only have this life

For one more day

If we could only turn back time

You know I’ll be

Your life

Your voice

Your reason to be

My love

My heart

Is breathing for this

Moment

In time

I’ll find the words to say

Before you leave me today

Ha még egy napig ez lenne az életünk

Ha visszaforgathatnánk az időt

Tudod, hogy lennék akár

Az életed,

A hangod

Az indokod, hogy miért legyél

A Szerelmem

A Szívem

Ezekért a pillanatokért lélegzik

Időben megfogom találni a szavakat

Mielőtt ma elhagynál...